Kiemelt kép: illusztráció
Miközben a Nepál és Tibet határvidékén pusztító villámárvízről készült felvételek bejárták a nemzetközi sajtót és a közösségi médiát, Kínában szinte teljesen hiányoznak ezek a képek. A kínai állami média egyik hírműsorában mindössze egyetlen állóképet mutattak be a katasztrófáról – írta a BBC.
A szigorúan ellenőrzött kínai interneten nehéz olyan videókat vagy bejegyzéseket találni, amelyek részletesen bemutatnák a történteket. A legfrissebb közlések szerint a nepáli oldalon legalább 579 ember vesztette életét, a tibeti autonóm régióban pedig öten haltak meg. Mintegy 2500 embert továbbra is eltűntként tartanak nyilván.
Mentőakció indult a határvidéken
Peking több száz mentőmunkás részvételével kiterjedt mentési műveletet indított, amely a forrás szerint még folyamatban van. Hszi Csin-ping kínai elnök és a Kínai Kommunista Párt főtitkára rendkívüli ülésen egyeztetett a tisztviselőkkel a mentési erőfeszítések összehangolásáról.
A katasztrófa napokkal korábban történt, ennek ellenére a tibeti túlélőktől továbbra sem érkeztek beszámolók. A felhasználók által készített felvételek is csaknem teljesen hiányoznak, így alig láthatók olyan képsorok, amelyek a villámárvíz pusztítását vagy annak következményeit mutatnák.
A kapcsolatfelvételt a sérült infrastruktúra is nehezíti
A katasztrófát egy gleccserről lezúduló jég- és törmeléklavina okozta. A lavina eltorlaszolt egy folyót, majd a felgyülemlett víz hatalmas árhullámként zúdult tovább. Az áradás az infrastruktúrát is megrongálta, ami tovább nehezíti a mentést és a kapcsolatfelvételt az érintett településeken rekedt emberekkel.
Az eltűntek családtagjairól sem jelentek meg beszámolók. A BBC kínai tudósítója szerint a tibeti fővárosban, Lhászában normális körülmények között is rendkívül nehéz kapcsolatba lépni a helyiekkel; saját tapasztalata alapján még észak-koreai interjúalanyaival is könnyebben tudott kommunikálni Phenjanban.
Kevés információ jut el a kínai nyilvánossághoz
A forrás szerint nem csupán a helyszíni infrastruktúra sérülése magyarázza, hogy kevés személyes beszámoló és felvétel kerül nyilvánosságra. A katasztrófa képei és a történtekről szóló bejegyzések a szigorúan cenzúrázott kínai interneten is nehezen hozzáférhetők. Emiatt a kínai nyilvánosságban a nemzetközi médiában megjelent megrázó felvételekhez képest jóval szűkebb képet lehet kapni a pusztításról.
Miért nehéz pontos képet kapni a tibeti károkról?
A forrásban szereplő adatok szerint a halálos áldozatok és az eltűntek száma jelentős, miközben a helyszínről alig érkeznek közvetlen beszámolók. Ennek egyik oka a gleccserlavina és az árhullám által megrongált infrastruktúra: a mentőknek és a külvilágnak is nehéz elérnie az érintett területeket.
Ezzel párhuzamosan a kínai internet szigorú ellenőrzése is korlátozza a hozzáférhető információkat. A BBC által ismertetett helyzet alapján ezért a kínai közönséghez kevés helyszíni kép és személyes történet jut el, miközben Peking mentőakciót folytat. A forrás nem részletezi, pontosan milyen tartalmakat távolítottak el vagy tiltottak le, így erről biztos következtetés nem vonható le.
Tájékoztatás: Az oldalon megjelenő képek és illusztrációk egy része mesterséges intelligencia segítségével készülhet vagy módosulhat. Ezek a vizuális elemek illusztrációs célt szolgálhatnak, és nem minden esetben tekinthetők eredeti helyszíni felvételnek.
További hírek
Friss hírek több témából
