Hároméves csúcs közelébe gyorsulhatott az euróövezeti infláció

HIR24.COM
Friss hírek
Gazdaság HIR24.COM

Hároméves csúcs közelébe gyorsulhatott az euróövezeti infláció

Az elemzői várakozások szerint három éve nem látott szintre gyorsulhatott az euróövezeti infláció augusztusban, elsősorban az energiaárak miatt.

2026. augusztus 29. 4 perc olvasás HIR24.COM
Hároméves csúcs közelébe gyorsulhatott az euróövezeti infláció
Kiemelt hír

Kiemelt kép: illusztráció

Hároméves csúcs közelébe gyorsulhatott az euróövezeti infláció

Energiaárak és az euróövezeti infláció alakulását jelképező hírilusztráció

Jelentősen felgyorsulhatott az euróövezeti infláció augusztusban: a Bloomberg 31 elemző megkérdezésével készült felmérésének mediánja szerint az éves drágulási ütem a júliusi 2,9 százalékról 3,3 százalékra emelkedhetett. Ez az előrejelzés szerint az elmúlt három év legmagasabb szintjét jelentené.

A kedden megjelenő adat különösen fontos az Európai Központi Bank számára, mivel ez lesz az utolsó jelentős inflációs indikátor a szeptember 10-i kamatdöntés előtt. A gyorsulás hátterében elsősorban az energiaárak emelkedése állhat, amelyet a közel-keleti feszültségek, ezen belül az iráni konfliktus és a Hormuzi-szoros körüli helyzet erősített.

A nagy európai gazdaságokban is erősödött a drágulás

Az elemzői várakozások szerint Németországban 3,1, Olaszországban pedig 3,4 százalékra emelkedhetett az infláció. Spanyolországban már a héten olyan adat érkezett, amely az Európai Központi Bank 2 százalékos céljának több mint a kétszeresét jelezte. A francia inflációs adat szintén meghaladta a várakozásokat.

A fejlemények azért kedvezőtlenek a jegybank szempontjából, mert a fő inflációs mutató az energia- és élelmiszerárak alakulásával együtt mozdul. A forrás szerint az emelkedő gázárak a következő időszakban is fenntarthatják a gyorsuló trendet.

A maginfláció egyelőre nem emelkedett

Az EKB számára ugyanakkor némi megnyugvást adhat, hogy az energia- és élelmiszerárak ingadozását kiszűrő maginfláció az elemzői konszenzus szerint augusztusban 2,5 százalékon maradhatott. Ez arra utal, hogy az infláció gyorsulása jelenleg elsősorban a változékony energiaárakhoz kapcsolódik, miközben a tartósabb árnyomást jelző magmutató nem változott.

Kapcsolódó hír: Lezárták Jakarta repülőterét az Anak Krakatoa kitörése miatt

A jegybank döntéshozóinak ugyanakkor azt is mérlegelniük kell, hogy az energiaárak emelkedése később más területeken is megjelenik-e. Az osztrák jegybank elnöke szerint ősszel válhat világossá, kialakulnak-e úgynevezett másodkörös hatások, például a bérek vagy az élelmiszerárak gyorsabb növekedése. Ezek tartósan magasabb szinten tarthatnák az inflációt.

Újabb kamatemelést vár a piac

A piac és az elemzők széles körben újabb kamatemelésre számítanak. A júniusi 25 bázispontos emelés után a betéti kamatláb 2,5 százalékra kerülhetett, ami a semlegesnek tekintett sáv felső széléhez közeli szint. A júliusi ülésen már arról is vita folyt, szükség van-e enyhén restriktív monetáris politikára.

Az EKB döntéshozóinak nyilatkozatai szintén a szigorúbb irány felé mutatnak. Isabel Schnabel, az igazgatóság tagja szerint a vártnál erősebb gazdasági növekedés újabb lendületet adhat az áremelkedésnek, ezért fontos a másodkörös hatások korai megfékezése. A szlovén jegybank elnöke pedig egyértelműen a szeptemberi kamatemelés mellett foglalt állást, arra hivatkozva, hogy az inflációs helyzet a beérkező adatok alapján nem oldódik meg magától.

A kamatpályát ugyanakkor a gazdasági növekedés alakulása is befolyásolhatja. Az osztrák jegybank vezetője szerint az európai gazdaság a közel-keleti konfliktus okozta nehézségek ellenére ellenállóbbnak és lendületesebbnek bizonyult a vártnál: a második negyedévben 0,4 százalékkal bővült. Az inflációs adatok és a növekedési kilátások együttes mérlegelése alapján születhet meg az EKB szeptemberi döntése.

Miért lehet döntő a maginfláció és az energiaár?

Az augusztusra várt 3,3 százalékos euróövezeti inflációs ütem önmagában kedvezőtlen jel az EKB számára, de a forrás alapján fontos különbség van a teljes infláció és a maginfláció között. Miközben a fő mutatót az energiaárak emelkedése felfelé húzhatta, az energia- és élelmiszerárakat kiszűrő maginfláció várhatóan 2,5 százalékon maradt.

A jegybank számára ezért az lesz a kulcskérdés, hogy az energiaárak drágulása átgyűrűzik-e a gazdaság más területeire. A bérek és az élelmiszerek gyorsabb áremelkedése már tartósabb inflációs nyomást jelentene. A forrás szerint ennek kialakulása ősszel válhat tisztábbá, így a szeptemberi kamatdöntés előtt a teljes inflációs adat fontos, de önmagában nem feltétlenül ad teljes képet az árnyomás tartósságáról.

Forrás: Portfolio

Tájékoztatás: Az oldalon megjelenő képek és illusztrációk egy része mesterséges intelligencia segítségével készülhet vagy módosulhat. Ezek a vizuális elemek illusztrációs célt szolgálhatnak, és nem minden esetben tekinthetők eredeti helyszíni felvételnek.

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
f Megosztás Facebookon

További hírek

Friss hírek több témából