Kiemelt kép: illusztráció
A 444 által megismert belső dokumentumok alapján Orbán Gáspár nem csupán összekötőként vagy előkészítőként vett részt a Csádba tervezett magyar szerepvállalásban. Az iratok szerint már az afrikai projektek kezdeti szakaszában vezetői feladatokat látott el, később pedig az Afrika Munkacsoportban és egy csádi orvosmisszióban is olyan döntési jogköröket kapott, amelyekhez több állami és katonai szereplőnek kellett igazodnia.
A kormány korábbi kommunikációja ennél szűkebb szerepet tulajdonított neki. Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter 2024-ben azt mondta, hogy Orbán Gáspár katonatisztként összekötő tisztként teljesített feladatot, Gulyás Gergely pedig később arra a kérdésre, milyen szerepe volt a csádi misszióban, azt válaszolta: „semmilyet”.
Nigerből indult az afrikai szerepvállalás előkészítése
A dokumentumok szerint a folyamat kezdetben nem Csádra, hanem Nigerre összpontosított. Orbán Gáspár és Azbej Tristan 2023 májusában járt az országban, ezt követően pedig a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem felkérést kapott egy agrárprojekt megvalósítására.
Az egyik irat szerint a projektet már ekkor az Orbán Gáspár által vezetett Koordinációs Iroda irányította. A dokumentum úgy fogalmaz, hogy a Hungary Helps és a MATE a központi irányítást végző iroda feladatszabása alapján járt el. A nigeri politikai fordulat után a figyelem Csád felé fordult, a korábbi koordinációs feladatokat pedig az Afrika Munkacsoport vette át.
A munkacsoportban a dokumentumok szerint Orbán Gáspár mellett a Hungary Helps, a Nemzetbiztonsági Iroda, a külügyminisztérium és más tárcák képviselői is részt vettek. Az iratokban Orbán Gáspárra „Projektvezető úrként” hivatkoztak, és egyes folyamatok elindítását az ő jóváhagyásához kötötték.
Az iratok konkrét döntéseket is hozzá kötnek
A szerep nemcsak általános koordinációban jelent meg. A MATE egy tízfős csádi szakértői delegáció magyarországi útját szervezte volna meg a csádi elnök tervezett látogatásához kapcsolódóan. A repülőjegyek megvásárlását azonban a dokumentum szerint Orbán Gáspár nem engedélyezte.
Az utazás végül megvalósulhatott, de a késlekedés miatt a MATE a költségek egy részét már nem tudta elszámolni. Egy másik irat szerint a program végső határidejét is ki kellett tolni a „Projektvezető úr” közbeavatkozása miatt. Ezek a dokumentumok az Index által ismertetett beszámoló szerint arra utalnak, hogy Orbán Gáspárnak tényleges beleszólása volt a projektek ütemezésébe és finanszírozási döntéseibe.
Kapcsolódó hír: Tűz ütött ki egy XVIII. kerületi társasházban, tíz embert kórházba vittek
Az orvosmissziót is az ő vezetésével tüntették fel
Orbán Gáspár szerepe a 2023. szeptember 21. és október 5. között Csádban működő orvosmisszió esetében még szélesebbnek tűnik. Orbán Viktor azonnali hatállyal 100 millió forint többletforrást biztosított a Száhel-övezet humanitárius tevékenységének, ezen belül az orvosi ellátásnak a támogatására.
A megismert iratok alapján azonban a misszió nem kizárólag egészségügyi feladatokat végzett. Humanitárius, oktatási, biztosítási, mezőgazdasági és katonai elemek is kapcsolódtak hozzá, a misszió vezetőjeként pedig Orbán Gáspárt jelölték meg.
A misszióvezető feladatai közé tartozott az orvosmisszió és a katonai szemrevételezés összehangolása, valamint a Csáddal fenntartott diplomáciai és politikai kapcsolatok koordinálása. A dokumentum szerint döntést igénylő ügyekben egyeztetni kellett a misszióvezetéssel.
A hivatalos meghívó előtt már zajlott az előkészítés
Az időrend szintén arra utal, hogy a csádi szerepvállalás előkészítése már a hivatalos bejelentés előtt megkezdődött. 2023 szeptemberétől több százmillió forintot biztosítottak a térségben tervezett mezőgazdasági, egészségügyi, oktatási és biztonsági feladatokra, emellett 817 millió forintot különítettek el a Hungary Helps csádi humanitárius és fejlesztési központjára.
Szeptember 15-én már egy húszfős katonai szemrevételező egység kiküldését készítették elő, szeptember 21-én pedig Orbán Gáspár vezetésével elindult az orvosmisszió. A csádi elnök hivatalos meghívólevele csak szeptember 19-én született meg, és szeptember 23-án érkezett meg.
Néhány héttel később a honvédelmi miniszter bejelentette, hogy 200 magyar katona megy Csádba, a parlament pedig novemberben elfogadta a misszióról szóló törvényt. A tervezett húszfős előkészítő törzs és a későbbre tervezett, 130 fős fő törzs kiküldésére végül nem került sor. A dokumentumok ugyanakkor a 444 szerint azt mutatják, hogy a finanszírozás és a szervezés már korábban előrehaladott állapotban volt.
Mit mutat az időrend Orbán Gáspár szerepéről?
A forrásban ismertetett iratok nem pusztán egy későbbi katonai misszió előkészítéséről szólnak. Az afrikai szerepvállalás előbb Nigerre irányult, majd a politikai fordulat után Csád került a középpontba. Közben már agrár-, humanitárius, egészségügyi és biztonsági programokhoz rendeltek állami forrásokat, és ezek koordinációjában a dokumentumok Orbán Gáspárnak tulajdonítanak vezető szerepet.
A forrás alapján a legfontosabb ellentmondás a hivatalos megfogalmazások és a belső iratok között van. Miközben korábban összekötőként, illetve egyáltalán nem létező szerepről beszéltek, az iratok „Projektvezetőként” és a misszió vezetőjeként tüntetik fel. A dokumentumok önmagukban nem adnak választ arra, hogy a kormány miként értelmezte ezeket a feladatköröket, de konkrét jóváhagyási és koordinációs döntéseket kapcsolnak Orbán Gáspárhoz.
Forrás: Index
Tájékoztatás: Az oldalon megjelenő képek és illusztrációk egy része mesterséges intelligencia segítségével készülhet vagy módosulhat. Ezek a vizuális elemek illusztrációs célt szolgálhatnak, és nem minden esetben tekinthetők eredeti helyszíni felvételnek.
További hírek
Friss hírek több témából
