Kiemelt kép: illusztráció
A kormány december végéig meghosszabbítja a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet – derül ki a kormányfő beszámolójából, amelyet Magyar Péter ismertetett. A jelenlegi jogszabályi keretek szeptember 7-én járnának le, a kabinet azonban nem a törvények által lehetővé tett legfeljebb hat hónapos időtartamot választotta, hanem egy rövidebb, december 31-ig tartó átmeneti időszak mellett döntött.
Magyar Péter szerint a hosszabbítást a nemzetközi migrációs helyzet indokolja. Példaként a spanyolországi Ceutát említette, ahol július végén, egy spanyol bírósági döntést követően két nap alatt súlyos határválság alakult ki: Marokkó felől tömegek próbáltak bejutni az Európai Unió területére. Úgy fogalmazott, hogy az eset megmutatta, az embercsempész-hálózatok gyorsan reagálnak a jogi lehetőségekre, a migrációs útvonalak pedig rövid idő alatt is átrendeződhetnek.
Milyen jogosítványokat biztosít a válsághelyzet?
A tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet fenntartása különleges állami jogosítványokkal jár. A hatályos rendszer alapján a rendőrség az ország területén elfogott illegális határátlépőket a déli határhoz kísérheti. A honvédség közreműködhet a határőrizetben, és speciális eljárási szabályok vonatkozhatnak a határzárral összefüggő bűncselekményekre.
A kormány a mostani, rövidebb hosszabbítás idejét arra kívánja felhasználni, hogy az Európai Unió intézményeivel egyeztetve dolgozza ki az új szabályozási kereteket. A beszámoló szerint az uniós szakértők eddig nem javasoltak olyan alternatívát, amely a kabinet megítélése szerint egyszerre őrizné meg a határvédelem jelenlegi szigorát és felelne meg az uniós elvárásoknak.
Uniós jogvita és jelentős bírságok
A jelenlegi szabályozás egyes elemeit az Európai Unió Bírósága korábban az uniós joggal ellentétesnek minősítette. Emiatt Magyarországra egyszeri 200 millió eurós, valamint napi 1 millió eurós bírságot szabtak ki. A jogvita eddigi teljes költsége a forrás szerint már megközelíti az 1 milliárd eurót.
Magyar Péter az előző, Orbán Viktor vezette kormányzatot hibáztatta azért, mert szerinte évekig nem oldotta fel a jogi ellentmondást. Állítása szerint a brüsszeli konfliktusok fenntartása miatt a büntetések költségei a magyar adófizetőket terhelik.
Magyar Péter azt mondta, hogy a határvédelem és az európai uniós jog tiszteletben tartása összeegyeztethető. A kormány célja szerinte egy olyan működőképes rendszer kialakítása, amely garantálja az ország biztonságát, miközben elkerüli az újabb pénzügyi szankciókat.
Kapcsolódó hír: Budapestre érkezett a konstantinápolyi egyetemes pátriárka
A kerítés és a zéró tolerancia maradna
A kormányfői beszámoló alapján a kabinet a déli határkerítés megtartásából és a zéró toleranciából nem kíván engedni. Magyar Péter szerint a schengeni övezet külső határainak védelméhez uniós együttműködésre és pénzügyi támogatásra is szükség van.
A beszámoló szerint 2016 óta jelentősen megváltozott a politikai környezet, és az uniós tagállamok többsége – mintegy húsz ország – mára a szigorú határvédelem mellett foglal állást. Emiatt a kormány igazságtalannak tartja a korábbi szabályozások alapján kiszabott büntetéseket.
A visszatartott uniós források is szóba kerültek
Magyar Péter az Európai Unió következő hétéves költségvetéséről zajló tárgyalásokról is beszélt. Kijelentette, hogy a kormány megvédi a magyar érdekeket, és felidézte: a közelmúltban 16,4 milliárd eurónyi, korábban visszatartott uniós forrás kifizetését sikerült elérni.
A december 31-ig tartó átmeneti időszakban a kabinet olyan jogi megoldást akar kidolgozni, amely a kormány álláspontja szerint egyszerre biztosítja a határok védelmét és a magyar emberek pénzének megóvását. A forrás alapján a hosszabbítás részletes új szabályozása és az uniós intézményekkel folytatott egyeztetések eredménye egyelőre nem ismert.
Miért csak december végéig szól a hosszabbítás?
A forrás szerint a jogszabályok akár hat hónappal is lehetővé tennék a válsághelyzet meghosszabbítását, a kormány azonban ennél rövidebb időszakot választott. Ez azt jelenti, hogy a mostani döntést átmeneti megoldásként kezelik: szeptember 7. után december 31-ig maradnának érvényben a jelenlegi keretek, közben pedig új szabályozást dolgoznának ki.
A döntés hátterében két, egymással összefüggő szempont jelenik meg a beszámolóban. A kabinet fenn akarja tartani a déli határ védelmének jelenlegi szigorát, ugyanakkor rendezni kívánja azokat a szabályokat, amelyeket az Európai Unió Bírósága korábban jogellenesnek minősített. A december végi határidő ezért a forrás alapján nem a válsághelyzet végleges megszüntetését jelenti, hanem az új jogi keretek kidolgozására kijelölt időpontot.
A biztosan ismert pénzügyi tétel az egyszeri 200 millió eurós és a napi 1 millió eurós bírság; a forrás szerint a jogvita összköltsége már megközelíti az 1 milliárd eurót. Az nem derül ki, hogy az uniós egyeztetések pontosan milyen új megoldáshoz vezetnek.
Forrás: Portfolio
Tájékoztatás: Az oldalon megjelenő képek és illusztrációk egy része mesterséges intelligencia segítségével készülhet vagy módosulhat. Ezek a vizuális elemek illusztrációs célt szolgálhatnak, és nem minden esetben tekinthetők eredeti helyszíni felvételnek.
További hírek
Friss hírek több témából
