Kiemelt kép: illusztráció
A Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának (FKT) újjáélesztését és működésének törvényi rögzítését tervezi a forrásban ismertetett kormányzati elképzelés. A testületben a kormány és a fővárosi önkormányzat azonos számú taggal venne részt, az elnöki tisztséget a mindenkori miniszterelnök töltené be, a társelnök pedig Budapest főpolgármestere lenne.
A Népszava elemzése szerint az új rendszer célja az lehet, hogy a tanácsban konszenzussal kiválasztott fejlesztések gyorsított, kiemelt beruházásként valósuljanak meg. A cikk ezt a korábbi FKT működéséhez köti, miközben hangsúlyozza: a főváros és a kormány között jelenleg komoly pénzügyi és politikai feszültségek vannak.
Az FKT korábbi története
A testületet a 2018-ban létrejött, Orbán Viktor és Tarlós István közötti megállapodás részeként hozták létre. A Népszava értékelése szerint az együttműködés kezdetben a főváros akkori vezetésével kialakított személyes politikai szövetséghez kapcsolódott. A 2019-es önkormányzati választás után azonban Karácsony Gergely lett a főpolgármester, és a lap szerint az FKT szerepe fokozatosan háttérbe szorult.
A tanács utolsó, a cikkben említett ülését öt évvel ezelőtt tartották. Akkor a kormányoldal azt közölte, hogy Budapest a 2021 és 2027 közötti uniós pénzügyi ciklusból, valamint a helyreállítási alapból mintegy 80 milliárd forrásra számíthat, miközben a kormány a fővárosban és az agglomerációban összesen 3000 milliárd forint értékű fejlesztést valósítana meg. Karácsony Gergely a lap szerint úgy vélte, hogy a fővárosnak járó pénz nem ajándék, hanem Budapest jogos részesedése.
Fejlesztési források és közös projektcégek
Az új elképzelés szerint az FKT-ban elfogadott beruházások különleges eljárásban valósulhatnának meg. A törvényjavaslat alapján a kiválasztott projektek lebonyolítására önálló gazdasági társaságot is létrehozhatnának, amelyben a magyar állam és a fővárosi önkormányzat egyenlő tulajdoni aránnyal venne részt.
Vitézy Dávid, a forrás szerint, úgy számol, hogy a fővárosra jutó uniós támogatások teljes összege közelebb lehet az 1000 milliárd forinthoz, mint az 500 milliárdhoz. Ehhez magántőke is társulhatna, különösen lakhatási beruházások esetében. A cikk példaként a Rákosrendező területére tervezett új városnegyedet említi, amelynek megvalósítására szintén közös projektcéget hoznának létre.
Kapcsolódó hír: Szombati körkép: így alakul az időjárás, az árfolyamok és a budapesti levegő
A forrás szerint Budapest a Rákosrendező megvásárlásával megakadályozta az arab befektetői területszerzést, a fejlesztéshez azonban jelenleg nincs elegendő pénze és kapacitása. A közös állami és fővárosi konstrukció ezt a beruházást is az együttműködés egyik lehetséges terepévé teheti.
Nyitott pénzügyi viták nehezítik az együttműködést
A tervezett fejlesztési partnerség mellett több, a főváros finanszírozását érintő kérdés továbbra is rendezetlen. A Népszava szerint a Tisza-kormány egyelőre nem törölte el és nem is csökkentette a szolidaritási hozzájárulást, bár Budapest fizetési haladékot kapott. A lap azt is írja, hogy a főváros nem kapta meg a kötelező feladatok ellátására járó állami normatívát, és a közösségi közlekedéshez kapcsolódó 12 milliárd forintot sem utalták át.
Az elemzés szerint a főváros hitelterhei miatt a működés egyre nehezebbé válik. A cikk egy szemléletes példával érzékelteti a helyzetet: már egy palack víz megvásárlásához is a főpolgármester engedélyére van szükség. A forrás ugyanakkor arról számol be, hogy a kormány és Budapest között még nem kezdődtek meg a tárgyalások.
Karácsony Gergely a Népszava által idézett álláspont szerint nem számít arra, hogy a kormány ellehetetlenítené a fővárost. Az új FKT működésének részletei, a törvényjavaslat elfogadása, valamint a konkrét beruházások és finanszírozásuk a forrás alapján még nem tekinthetők lezárt ügynek.
Mit jelentene az FKT újjáélesztése Budapest számára?
A forrásban bemutatott modell nem egyszerűen egy új egyeztető fórum létrehozását jelentené. A kormány és a főváros azonos arányú részvétele, valamint az egyenlő tulajdonú projektcégek lehetősége intézményesítené a közös beruházásokat. A tanácsban elfogadott projektek a tervek szerint kiemelt státuszt kapnának, vagyis gyorsabban juthatnának el a megvalósításig.
A kezdeményezés jelentőségét az adja, hogy közben Budapest pénzügyi helyzete és az állammal fennálló elszámolási vitái sem rendeződtek. A forrás alapján ezért két folyamat futna párhuzamosan: az egyik hosszabb távú fejlesztési együttműködést készítene elő, a másik a főváros azonnali finanszírozási gondjait próbálná kezelni. Egyelőre nem tudható, mikor kezdődnek meg a tárgyalások, és milyen konkrét beruházások kerülhetnek majd a testület elé.
Forrás: Népszava
Tájékoztatás: Az oldalon megjelenő képek és illusztrációk egy része mesterséges intelligencia segítségével készülhet vagy módosulhat. Ezek a vizuális elemek illusztrációs célt szolgálhatnak, és nem minden esetben tekinthetők eredeti helyszíni felvételnek.
További hírek
Friss hírek több témából
