Kiemelt kép: illusztráció
Az iskolakezdési támogatás szabályai megmutatták, milyen problémákhoz vezethet, ha egy szociális intézkedés a sérülékenységet vizsgálja, a jövedelmi helyzetet viszont nem – mondta az Indexnek Forgács István romaügyi szakértő. Szerinte a gyermekenként százezer forintos támogatás alapvetően valódi segítség a rászoruló családoknak, ám az egyszülős jogcímnél alkalmazott szabályozás igazságtalan helyzeteket teremthet.
A nyáron elfogadott támogatást nem kell külön igényelni, az állam a meglévő nyilvántartások alapján utalja. Azok a családok részesülhetnek belőle, amelyeknél korábban már megállapítottak valamilyen rászorultságot vagy sérülékenységet. Ide tartozik többek között a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, az árvaellátás, a tartós betegség vagy súlyos fogyatékosság, illetve a gyermekvédelmi szakellátás. A támogatás azokra a gyermekekre is jár, akik után a szülő egyedülállósága miatt emelt összegű családi pótlékot kap.
Jövedelemhatár nélkül jár az egyszülős jogcímen
Forgács István szerint az utóbbi kategória jelzi leginkább a jogalkotás hiányosságát. A szabályozás abból indul ki, hogy ahol egy szülő neveli a gyermeket vagy gyermekeket, ott automatikusan nehezebb élethelyzetről van szó. A szakértő ezt önmagában érthető megközelítésnek tartja, de kifogásolja, hogy a rendszer nem vizsgálja az érintett szülő keresetét.
Így egy jól kereső egyedülálló szülő is megkaphatja a gyermekenkénti százezer forintot, miközben egy háromgyermekes házaspár kieshet a támogatásból. Utóbbi esetben a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény jövedelemhatára a meghatározó: az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladhatja meg a 64 125 forintot.
A cikk egy parlamenti képviselő példáját is említi. Hegedűs Barbara arról beszélt, hogy ételérzékenység miatt tartós betegségre hivatkozva ő is jogosult a támogatásra. A képviselő jelezte, hogy az összeget inkább a veszprémi családsegítő szolgálatnak ajánlja fel, de a szabályok szerint az utalás hozzá is megérkezik.
Forgács szerint a hibát egy jövedelmi sávokból álló rendszerrel vagy akár az adóbevallások alapján kialakított kategóriákkal lehetett volna elkerülni. A szakértő nagyobb problémának tartja, hogy szerinte az új kormány nem korrigálja a nyilvánvaló hibát.
A dupla családi pótlék lehet a következő politikai próba
A romaügyi szakértő úgy látja, az iskolakezdési támogatás önmagában jó irány, és azt a parlament minden pártja támogatta. Szerinte azonban egy egyszeri segítség csak akkor illeszkedik tartós felzárkóztatási politikába, ha hosszabb távú program is kapcsolódik hozzá. Ebből jelenleg kevés látható – állítja.
Forgács különösen fontos kérdésnek tartja a Tisza Párt kampányban szereplő ígéretét a családi pótlék megduplázásáról. Értékelése szerint ez az ígéret a roma közösségekben is hozzájárulhatott ahhoz, hogy a vártnál többen támogatták a pártot a tavaszi választáson. A családi pótlék összegéhez a forrás szerint utoljára 2008-ban nyúltak.
A döntés előtt több lehetőség áll: ha a duplázás alanyi jogon járna, akkor a magasabb jövedelmű térségekben és a hátrányos helyzetű falvakban élő családok egyaránt részesülnének belőle. Ha viszont utólag jövedelmi, munkaviszonyhoz kötött vagy más feltételeket vezetnének be, az eltérne a kampányban megfogalmazott ígérettől. Forgács szerint erről egyelőre nincs érdemi társadalmi párbeszéd, miközben azok között, akik a támogatásra várnak, folyamatosan nőhet az elégedetlenség.
Forgács szerint új felzárkóztatási irányra lenne szükség
A szakértő szerint a kormányváltás mögött nem egyetlen társadalmi csoport állt. Úgy véli, a korábbi kormány intézkedései – például a kötelező óvoda, az ingyenes iskolai étkeztetés, valamint egyes adómentességek – a roma közösségek számára is kedvezőek voltak. Szerinte ugyanakkor a kampányban a Fidesz nem kínált új, pozitív ígéreteket ezeknek a választóknak, miközben a Tisza a dupla családi pótlék tervével megszólította őket.
Forgács álláspontja szerint az új kormány felzárkózáspolitikájában egyelőre inkább az útkeresés látható. A roma ügyekkel több államtitkár is foglalkozik, Bódis Kriszta pedig önálló kormánybiztosként vesz részt a munkában, de a szakértő szerint nem rajzolódik ki egyértelmű irány.
Az általa javasolt intézkedések között szerepel a családon belüli erőszak és a drog elleni határozottabb fellépés, a roma lányok tanulásának támogatása, valamint a higiéniai szegénységre célzott támogatási rendszer. Felvetette a szakképzési kollégiumi férőhelyek ifjúsági lakhatási célú hasznosítását, a büntetés-végrehajtásból szabadulók foglalkoztatásának ösztönzését, továbbá azt is, hogy a cégek társaságiadó-felajánlásai a sport mellett a szakképzés fejlesztését is szolgálhassák.
A szakértő szerint az érdemi döntések halogatása a népszerűségvesztéstől való félelem jele lehet. Úgy látja, ha a következő egy-másfél évben nem születnek világos intézkedések a roma közösségek felzárkóztatására, az a társadalmi konfliktusok újbóli kiéleződésének kockázatát hordozza.
Mi a vita középpontja a támogatásoknál?
A forrás alapján két, egymással összefüggő kérdés rajzolódik ki. Az első az iskolakezdési támogatás célzása: a jogosultságot meglévő sérülékenységi kategóriák alapján állapítják meg, de az egyszülős jogcímnél nincs jövedelmi korlát. Emiatt a szabály nem tesz különbséget az eltérő anyagi helyzetű egyedülálló szülők között.
A második kérdés a dupla családi pótlék ígérete. A családi pótlék jelenleg minden jogosultnak jár, ezért az alanyi jogú duplázás nem választaná külön a rászoruló és a magasabb jövedelmű családokat. A feltételek utólagos szűkítése viszont politikai és társadalmi konfliktust válthatna ki, mert eltérne az ígéret egyszerű, mindenki számára érthető formájától. A forrás szerint éppen ennek a döntésnek az előkészítése és társadalmi megvitatása hiányzik jelenleg.
Tájékoztatás: Az oldalon megjelenő képek és illusztrációk egy része mesterséges intelligencia segítségével készülhet vagy módosulhat. Ezek a vizuális elemek illusztrációs célt szolgálhatnak, és nem minden esetben tekinthetők eredeti helyszíni felvételnek.
További hírek
Friss hírek több témából
