Miért változik a hasunk az évek múlásával?

Miért változik a hasunk az évek múlásával? Egy új kutatás a háttérben zajló folyamatokat tárta fel

Ahogy telnek az évek, sokan veszik észre, hogy a hasuk környékén egyre nehezebb megőrizni a korábban megszokott feszességet. Míg fiatalabb korban az aktív életmód és a kiegyensúlyozott táplálkozás viszonylag gyorsan látványos eredményt hoz, a későbbi életszakaszban a testalkat megváltozása természetes velejárója a biológiai folyamatoknak.

Egy amerikai kutatócsoport most részletesen megvizsgálta, pontosan mi történik a szervezetben, ami hozzájárul a has körüli zsírréteg fokozatos gyarapodásához. Az eredmények egy eddig kevésbé ismert sejtcsoport szerepét emelték ki, amely a középkor környékén kezdi kifejteni aktív működését.

Egy új típusú sejt kulcsszerepe

A vizsgálatot a City of Hope intézet munkatársai végezték, ahol a szakemberek felfedeztek egy sajátos őssejt-típust, amelyet életkor-függő preadipocitának neveztek el (röviden CP-A). Ezek a sejtek fiatal szervezetben gyakorlatilag nem jelennek meg, ám később egyre nagyobb számban válnak aktívvá.

A kutatók azt figyelték meg, hogy ezek a sejtek a középkorú állapot körül lényegesen nagyobb hajlamot mutatnak arra, hogy új zsírsejteket hozzanak létre, főként a hasi területeken. Ez a jelenség részben megmagyarázza, miért válik idővel markánsabbá a deréktáji zsírpárna, függetlenül attól, hogy valaki változtat-e az életmódján.

A szervezet jelzőrendszerének működése

A folyamat hátterében egy LIFR nevű jelátviteli útvonal áll. Ez a rendszer felel azért, hogy a CP-A sejtek aktiválódjanak és új zsírsejtek létrehozásába kezdjenek. Fiatal korban ez a jelzés kevésbé meghatározó, később viszont fokozatosan egyre fontosabb szerepet tölt be a szervezet működésében.

Dr. Qiong (Annabel) Wang, a kutatás vezető szakértője így fogalmazott:

„Az életkor előrehaladtával olyan sejtcsoportok bukkannak fel, amelyek a fiatal szervezetben nem találhatók meg, és ezek hozzájárulnak a testösszetétel megváltozásához.”

A kutatócsoport részletes kísérletek során igazolta, hogy az idős kísérleti állatokból származó sejtek még fiatal környezetbe ültetve is megtartják azt a képességüket, hogy nagyszámú új zsírsejtet hozzanak létre. Ez arra utal, hogy a sejtek saját programjuk alapján működnek, és nem kizárólag a környezet hatásai befolyásolják őket.

Humán minták vizsgálata

A tudósok emberi szövetminták segítségével is ellenőrizték, hogy ugyanez a folyamat megfigyelhető-e az emberek esetében. A különböző életkorú résztvevőktől származó sejtek összehasonlítása során egyértelmű mintázat rajzolódott ki: a középkorú emberek szöveteiben jóval több aktív CP-A sejt volt jelen, mint a fiatalokban.

Ez a felismerés arra mutat, hogy a hasi zsírszövet gyarapodásának hátterében egy természetes, életkorhoz köthető biológiai program is meghúzódik, amely bizonyos sejtek aktiválódásával függ össze.

A hasi terület sajátosságai

A kutatás egyik tanulsága az, hogy a hasi tájék különösen érzékenyen reagál ezekre a változásokra. Ennek oka részben az, hogy a has környékén eleve több olyan sejtcsoport található, amelyek alkalmasak a zsírsejtek gyors előállítására. A szakértők szerint a folyamat nem kizárólag a testtömeg változásáról szól, hanem arról is, hogy a testösszetétel, vagyis a zsír- és izomtömeg aránya miként módosul az évtizedek során.

Dr. Adolfo Garcia-Ocana, a kutatócsoport másik vezetője hangsúlyozta:

„Ez a jelenség jól mutatja, hogy a testünk nem statikus, hanem folyamatosan alkalmazkodik és változik.”

A tudományos megfigyelések jelentősége

A kutatók szerint ezek az eredmények új szempontokat kínálnak a testösszetétel alakulásának megértéséhez. Míg korábban a has körüli zsírréteg gyarapodását többnyire életmódbeli tényezőkkel magyarázták, most egyértelmű, hogy biológiai folyamatok is fontos szerepet játszanak.

A felfedezés rávilágít arra is, hogy bizonyos sejtek a korral nem lassulnak le, hanem éppen ellenkezőleg: fokozott aktivitásba kezdenek. A CP-A sejtek példája jól mutatja, hogy az öregedés során nem minden folyamat csökkenő ütemű.

A vizsgálat eredményeit a rangos Science szakfolyóirat közölte, és a szakértők szerint további kutatásokra van szükség, hogy pontosan feltérképezzék, milyen környezeti és genetikai tényezők gyorsítják fel vagy lassítják ezeknek a sejteknek a működését.

Összegzés

A City of Hope intézet kutatócsoportja egy olyan sejtcsoportot írt le, amely a középkorú szervezetben kezd aktív működésbe, és hozzájárul a has körüli zsírréteg fokozatos növekedéséhez. A folyamat része egy természetes biológiai programnak, amely a szervezet átalakulásának része az évek múlásával.

Az új felismerések hosszú távon fontos alapot teremthetnek ahhoz, hogy jobban értsük, miért változik a testünk az idő előrehaladtával, és hogyan lehet ezt a tudást a mindennapokban figyelembe venni.