Kiemelt kép: illusztráció
Pusztító árvíz sújtotta Nepál tibeti határhoz közeli területeit, miután egy gleccser összeomlása miatt hatalmas mennyiségű víz, jég, sár és kőzet zúdult le a völgyekbe. A hirtelen lezúduló áradat épületeket és hidakat semmisített meg, sok ember életét vesztette, több mint ezer embert pedig eltűntként tartanak nyilván.
A forrásban szereplő, a cikk készítésekor elérhető adatok szerint legalább 500 halálos áldozatról számoltak be, miközben több mint 1300 embert kerestek. Az eltűntek között magyarok is lehetnek, ezért a mentési és keresési munkálatoknak nemzetközi jelentősége is van.
Nem földrengés, hanem gleccsertavi áradás okozta
A katasztrófa hátterében úgynevezett gleccsertavi áradás, vagyis GLOF állt. Ez akkor következik be, amikor a gleccser olvadása során kialakuló tó vizét visszatartó természetes gát átszakad. A felgyülemlett víz ilyenkor rövid idő alatt indulhat meg a völgyek felé, és az útjába kerülő törmeléket, sziklákat, jeget és sarat is magával sodorhatja.
Az Egyesült Államok Geológiai Szolgálata kezdetben földrengésként jelentette az eseményt, később azonban megerősítették, hogy gleccseromlás állt a háttérben. A műholdas felvételek és a szeizmikus adatok vizsgálata alapján a szakértők arra jutottak, hogy a hirtelen áradást a gleccser destabilizációja váltotta ki.
A jelenség azért különösen veszélyes, mert a természetes gátak nem feltétlenül stabilak. Ahogy a gleccserek visszahúzódnak, egyre több olvadékvíz gyűlhet össze a jégtömegek és a törmelék által létrehozott medencékben. Ha a gát meggyengül vagy átszakad, a víz nagy energiával törhet a mélyebben fekvő települések felé.
A Himalája térsége fokozottan kitett
A szakértők szerint a globális felmelegedés növeli az ilyen események kockázatát. Az emelkedő hőmérséklet miatt a gleccserek zsugorodnak, ez pedig hozzájárulhat az összeomlásukhoz és az olvadékvízzel feltöltődő tavak kialakulásához.
Dr. Wouter Buytaert, az Imperial College London hidrológiai szakértője szerint a Himalája térsége különösen érzékeny a klímaváltozásra, mivel a felmelegedés üteme meghaladja a globális átlagot. A Katmandui Egyetem kutatói egy tanulmányban arra figyelmeztettek, hogy Nepálban az elmúlt években legalább 45 gleccsertavi áradás történt, és ezek közül több halálos áldozatokat is követelt.
Dr. Adrian McCallum gleccserkutató úgy fogalmazott, hogy az éghajlatváltozás miatt a GLOF-események világszerte gyakoribbá válhatnak az alpesi térségekben. Dr. Ella Gilbert klímakutató szerint a Himalája gleccsereinek visszahúzódása 2000 óta megduplázódott, ami tovább növelheti a hasonló katasztrófák veszélyét.
Korai riasztással csökkenthetők a veszteségek
Nepál hegyvidéki domborzata és sérülékeny ökoszisztémája miatt nehezen alkalmazkodik a gyorsan változó körülményekhez. Egy, a Frontiers in Climate folyóiratban megjelent tanulmány szerint az országot egyre gyakrabban sújtják éghajlati eredetű katasztrófák, köztük árvizek, földcsuszamlások és gleccsertavi áradások.
A kutatók arra is figyelmeztettek, hogy 1,5 Celsius-fok feletti globális hőmérséklet-emelkedés esetén jelentősen nőhet az ilyen események kockázata. A szakértők ezért hatékonyabb riasztórendszerek kialakítását sürgetik. A vízszint emelkedésének korai észlelése időt adhat a veszélyeztetett közösségek evakuálására, és mérsékelheti a pusztítást.
A tragédia pontos következményeit a keresési és mentési műveletek előrehaladtával lehet felmérni. A forrás szerint azonban már most egyértelmű, hogy a gleccser összeomlása nem csupán áradást, hanem nagy mennyiségű jeget, sarat és kőzetet is a völgyekbe sodró, rendkívül pusztító folyamatot indított el.
Miért válhatott ilyen pusztítóvá az áradás?
A nepáli katasztrófa súlyosságát nem önmagában a víz mennyisége magyarázza. A gleccsertavi gát átszakadásakor a víz jeget, sarat, törmeléket és sziklákat is magával ragadott, így az áradat romboló ereje jelentősen megnőtt. Ez magyarázza, hogy épületek és hidak is megsemmisültek a völgyekben.
A forrásban idézett szakértők szerint a Himalája gleccsereinek gyorsuló visszahúzódása miatt nem elszigetelt jelenségről van szó. Nepálban már legalább 45 hasonló áradást jegyeztek fel az elmúlt években, miközben a mostani esetben a közölt adatok szerint legalább 500-an meghaltak, több mint 1300-an pedig eltűntek. A szakértők ezért a korai vízszintfigyelést és a veszélyeztetett közösségeket időben elérő riasztásokat tartják kulcsfontosságúnak.
Tájékoztatás: Az oldalon megjelenő képek és illusztrációk egy része mesterséges intelligencia segítségével készülhet vagy módosulhat. Ezek a vizuális elemek illusztrációs célt szolgálhatnak, és nem minden esetben tekinthetők eredeti helyszíni felvételnek.
További hírek
Friss hírek több témából
