Kiemelt kép: illusztráció
Szeptembertől nyilvánosságra hoznák a kórházi fertőzések adatait, az év végére pedig elkészülhet az egészségügyi intézmények országos leltára – mondta Svéd Tamás államtitkár. A tervek szerint nem pusztán a nyers számokat teszik közzé: egységesítenék a mérési módszereket, és közérthető formában mutatnák be az eredményeket.
Az intézkedés célja, hogy összehasonlíthatóvá váljon a kórházak tényleges teljesítménye. Hosszabb távon ez azt is lehetővé teheti, hogy a betegek az eredményességi mutatók alapján válasszanak intézményt. A nyitottság jegyében a sajtó külön fenntartói vagy minisztériumi engedély nélkül is bemehet a kórházakba, az indokolatlan arcfelismerő kamerákat pedig eltávolítják vagy letakarják.
Országos leltár készül a kórházak állapotáról
Svéd Tamás szerint az év végére elkészülő országos leltár pontosabb képet adhat az egészségügyi rendszer állapotáról. Az államtitkár arról beszélt, hogy számos kórházépület műszaki állapota nem megfelelő: vannak olyan intézmények, amelyek nyáron nehezen hűthetők, télen pedig nehezen fűthetők. A klímaváltozás miatt ez egyre súlyosabb problémát jelent.
Mivel az épületek felújítása vagy kiváltása több kormányzati ciklust is igénybe vehet, az államtitkár szerint elkerülhetetlen az ellátórendszer átalakítása. Ennek egyik alapelve, hogy az alapellátás és a járóbeteg-ellátás megerősödik, miközben a fekvőbeteg-ellátás centralizáltabbá válik.
Ahol nincs elegendő szakember, megfelelő infrastruktúra vagy megfelelő számú beteg, ott a betegbiztonság érdekében osztályok vagy teljes intézmények bezárása is szóba kerülhet. Más esetekben az érintett helyeknek új funkciót adnának – mondta Svéd Tamás.
Hat hónap lehet a műtéti várakozás felső határa
A kormány asztalán egy új várólistacsökkentési koncepció is szerepel. A konkrét vállalás szerint 2027 végére a műtétekre legfeljebb hat hónapot kellene várniuk a betegeknek. A járóbeteg-ellátásban ennél is rövidebb bejutási időt szeretnének biztosítani.
A tervek megvalósítását egy-két hónapon belül elindítandó betegkövető rendszer is segítheti. A rendszer részleteit a forrásanyag nem ismerteti, az azonban elhangzott, hogy a többletfeladatok ellátásához szükség lesz a szakdolgozók béremelésére. Ennek ütemezése és pontos összege várhatóan még idén válik ismertté.
Az egészségügyi ágazat számára ígért évi 500 milliárd forintos többletforrást Svéd Tamás létfontosságúnak nevezte. Állítása szerint enélkül a tervek nem valósíthatók meg. A kórházak adósságainak újabb konszolidációja idén is várható, hosszabb távon azonban egy megemelt, értékalapú finanszírozási rendszerre állnának át.
Több feladatot kaphatnak a háziorvosok
Az alapellátásban a háziorvosok és a mellettük dolgozó szakemberek nagyobb kompetenciákat kaphatnak. Emellett biztosítanák számukra a helyben elvégezhető vizsgálatokhoz szükséges eszközöket és finanszírozást is.
Az Országos Mentőszolgálatnál már megváltozott a kiérkezési idő mérésének módja: azt a hívás beérkezésétől számítják. A cél az, hogy országosan 15 percen belül érkezzen segítség.
A tárca egy olyan országos betegbiztonsági rendszer kialakításán is dolgozik, amelyben az egészségügyi dolgozók retorzió nélkül jelezhetnék a hibákat és az abúzusokat. A szakmai és etikai kérdések között szerepel az életkezdeti és életvégi döntések szabályozása is. Utóbbi területen az élő végrendelet bevezetését és a méltóságteljes elmúlás támogatását tűzték ki célul.
Az államtitkár szerint a Magyar Orvosi Kamara jogainak visszaállítása is határozott vállalás, erre a tervek szerint legkésőbb 2027. január 1-jéig sor kerülhet.
Svéd Tamás úgy fogalmazott: egy átlátható, betegközpontú és tisztességesen működő egészségügy felépítése 15–20 éves folyamat. A jelenlegi ciklus legfontosabb feladata ezért szerinte az összeomlás megállítása és a stabil alapok megteremtése. Ugyanakkor azt is jelezte, hogy egyelőre nem egyértelmű, sikerül-e megállítani a rendszer összeomlását.
Mit jelenthet az átláthatóbb kórházi működés?
A forrás szerint a kórházi fertőzések adatainak közzététele önmagában nem lenne elegendő: az összehasonlíthatósághoz egységes mérési módszertanra és érthető adatbemutatásra is szükség van. Ez azért lényeges különbség, mert azonos szempontok nélkül a kórházak számai nem feltétlenül tükröznék valós teljesítményüket.
A tervezett nyilvánosság így egyszerre szolgálná a betegek tájékozódását és az intézmények működésének összevethetőségét. A forrás alapján azonban még nem tudható, pontosan milyen formában jelennek majd meg az adatok, és milyen eredményességi mutatók alapján választhatnak később a betegek kórházat. Biztosan az szerepel a tervek között, hogy szeptembertől a fertőzési adatok nyilvánosak lesznek, az év végére pedig az intézmények állapotáról is országos leltár készül.
Tájékoztatás: Az oldalon megjelenő képek és illusztrációk egy része mesterséges intelligencia segítségével készülhet vagy módosulhat. Ezek a vizuális elemek illusztrációs célt szolgálhatnak, és nem minden esetben tekinthetők eredeti helyszíni felvételnek.
További hírek
Friss hírek több témából
