Kiemelt kép: illusztráció
A tűzifával való fűtés környezeti hatásait nem lehet egyetlen szempont alapján megítélni – állítja a G7 véleményrovatában egy erdőmérnök és erdőtűzvédelmi szakértő. Szerinte a fa energetikai felhasználásának mérlegelésekor egyszerre kell figyelembe venni az erdők állapotát, a kitermelés módját, a fa nedvességtartalmát, a szállítás távolságát, valamint a tűzveszélyt és a lakosság helyzetét.
A vita közvetlen előzménye Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnökének korábbi írása, amely a tűzifa áfacsökkentésétől indulva a fatüzelést súlyosan környezetszennyező tevékenységként értékelte. A mostani vélemény szerzője szerint az írás és a benne idézett tanulmányok több megállapítása helytálló, de a tűzifa szerepének egyoldalú megközelítése fontos tényezőket hagy figyelmen kívül.
Másfél millió embert érint a fatüzelés
A forrás szerint Magyarországon hozzávetőleg 1,5 millió ember, csaknem 650 ezer háztartás használ közvetlenül tűzifát fűtésre. Emiatt a tűzifa használatának korlátozására vagy javítására vonatkozó javaslatoknál nemcsak a kibocsátásokat, hanem a háztartások energiaellátását is mérlegelni kell.
A szakértői álláspont szerint megfelelő mennyiségi és ökológiai feltételek mellett a tűzifa megújuló energiahordozónak tekinthető. Ha nem termelnek ki több fát, mint amennyit az erdőállomány növedéke pótol, akkor a kitermelés önmagában nem rontja az erdők szénmegkötő képességét. A nemzeti és uniós szabályozások emellett természetvédelmi és fenntarthatósági követelményeket is előírnak.
A tűzifa egyik fontos sajátossága, hogy időjárástól függetlenül felhasználható: akkor is rendelkezésre állhat, amikor nem süt a nap vagy nem fúj a szél. A szerző ugyanakkor hangsúlyozza, hogy csak olyan kitermelés lenne elfogadható, amely nem veszélyezteti az erdők védelmi, természetvédelmi és rekreációs funkcióit, illetve nem károsítja a termőhelyet.
A fa minősége és a kitermelés módja is döntő
A környezeti hatásokat nagymértékben befolyásolja, hogy mennyire száraz a tűzifa, honnan származik, milyen távolságra szállítják, és milyen berendezésben égetik el. A szakértő szerint a helyben feldolgozott, száraz fa biztosítása csökkentheti a kibocsátást és a szállításból eredő terheket. A helyi, kapcsolt kis fűtőművek kialakítása szintén mérsékelheti a szállítási távolságokat.
A fatüzelésnél részecskeszűrő-technológia is elérhető. A forrásban szereplő adatok szerint a passzív szűrők körülbelül 300 euróba, az aktív rendszerek mintegy 1000 euróba kerülnek. A szerző szerint a rosszabb energetikájú lakóingatlanok korszerűsítésénél elsősorban nem feltétlenül ezzel kellene kezdeni, de helyi fűtőművek esetében indokolt lehet az ilyen megoldások alkalmazása.
A kezeletlen biomassza az erdőtüzek kockázatát is növelheti
A szakszerűtlen fakitermelés valóban ronthatja az erdők egészségét és ellenálló képességét, de a cikk szerzője szerint bizonyos helyzetekben a kitermelés teljes hiánya is problémát okozhat. A túl nagy mennyiségű holt biomassza, a szárazság és a klímaváltozás miatt elpusztuló fák együtt növelhetik az erdőtüzek kockázatát.
A forrás azt írja, hogy az európai szabadtéri tüzek 99 százalékát emberek okozzák, többnyire gondatlanságból. A tűz terjedését az időjárás, a domborzat és a rendelkezésre álló biomassza határozza meg. A szárazabb körülmények gyorsabb és intenzívebb tüzekhez vezethetnek, amelyek a talaj felső rétegét is károsíthatják.
Magyarországon a magánerdők 30 százaléka rendezetlen a forrás szerint. A gazdálkodó nélküli területeken megnőhet a fapusztulás és az invazív fajok jelenléte, ami egyes erdőtüzek terjedését is felgyorsíthatja. A szakértő ezért biomassza-menedzsmentet, tűzpásztákat, víznyerő helyeket, korai észlelőrendszereket, valamint bizonyos esetekben ellenőrzött tüzeket tart szükségesnek.
Az áfacsökkentés nem feltétlenül hoz mindenhol olcsóbb tűzifát
A tűzifa áfájának mérséklése a szerző szerint hozzájárulhat a piac fehéredéséhez, mivel a szabályosan értékesített fa versenyhátrányban van a nyomon nem követhető, szállítójegy nélküli faanyaggal szemben. A jogszerű szállítást igazoló dokumentum a későbbi ellenőrzést is lehetővé teszi.
A változtatás azonban rövid távon piaci zavarokat is okozhat. Az állam az erdők 55 százalékán gazdálkodik, így az állami árképzés jelentős hatással van a piacra, miközben a tűzifa mennyisége és eloszlása nem igazodik mindenhol a kereslethez. A kisebb, alanyi adómentes magánerdő-gazdálkodók számára egy jelentős áfacsökkentés akár a kitermelés gazdaságosságát is veszélyeztetheti.
A vélemény szerint a szociális tűzifaprogram bővítése önmagában kedvező, de száraz fa biztosítása lenne kívánatos, mert azonos fűtőértékhez a forrás szerint mintegy 30 százalékkal kevesebb kell belőle. Hosszabb távon régiós árakhoz igazított támogatásra, stratégiai készletekre, feldolgozókapacitásokra és a magánerdő-gazdálkodók bevonására lehet szükség.
Miért nem választható külön az erdővédelem és a tűzifaellátás?
A forrásban megfogalmazott szakértői álláspont lényege, hogy ugyanaz a döntés több, egymással összefüggő területre is hatással lehet. A fakitermelés visszafogása természetvédelmi szempontból indokolt lehet bizonyos erdőkben, más területeken viszont a kezeletlen, felhalmozódó biomassza növelheti az erdőtüzek intenzitását. Ezért a holtfa mennyiségét sem lehet önmagában növelendő vagy eltávolítandó tényezőként kezelni: a forrás szerint az egészséges erdőhöz megfelelő arányra kell törekedni.
Az árpolitika hasonlóan területspecifikus kérdés. A keménylombos tűzifa ára a forrás szerint régiónként akár bruttó 10–15 ezer forinttal is eltérhet, így az egységes ár nem mindenhol ugyanazt a hatást váltaná ki. A szerző következtetése szerint tartós megoldás csak akkor alakítható ki, ha a természetvédelmi célok mellett a helyi kínálatot, a szállítási költséget és a magánerdő-gazdálkodók működési feltételeit is figyelembe veszik.
Tájékoztatás: Az oldalon megjelenő képek és illusztrációk egy része mesterséges intelligencia segítségével készülhet vagy módosulhat. Ezek a vizuális elemek illusztrációs célt szolgálhatnak, és nem minden esetben tekinthetők eredeti helyszíni felvételnek.
További hírek
Friss hírek több témából
