Kiemelt kép: illusztráció
Kirabolták a Bécsi Iparművészeti Múzeum egyik ékszerkiállítását: két, maszkot nem viselő férfi kalapáccsal törte be a vitrint, majd elvitte Nazli egyiptomi királyné gyémántnyakékét. A műtárgy értékét a forrás mintegy 1,3 milliárd forintra teszi, a rendőrség pedig közzétette a biztonsági kamerák felvételeit és a lakosság segítségét kérte.
A rablók délután két óra körül, belépőjegyet váltva jutottak be a múzeumba. A nyomozók szerint célzottan a kiállítás egyik legértékesebb darabjára pályáztak. A teremben tartózkodó látogatók egyike fegyvert is látni vélt az egyik férfinál, a támadásban azonban senki sem sérült meg.
Az ékszert néhány perc alatt vitték el
A Kronen Zeitung értesülései szerint a hatóságok azt feltételezik, hogy a lopás egy nemzetközi bűnszervezet megbízásából történhetett. A rendőrség Bécsben és Alsó-Ausztriában kutyás egységeket is bevetett, miközben a törvényszéki szakértők a kamerafelvételeket elemezték.
Sajtóbeszámolók szerint a tettesek több mint negyvenszer sújtottak le a vitrinre, és mindössze néhány perc alatt végeztek. A múzeum a következő napon ismét megnyitotta a kiállítást, a beléptetésen azonban szigorítottak: a látogatókat a híradások szerint fémdetektorral ellenőrzik.
A GLANZSTÜCKE Van Cleef & Arpels High Jewelry × Masterpieces from the MAK Collection című tárlat szeptember 27-ig látogatható. A kiállításon a Richemont luxuskonszernhez tartozó, párizsi Van Cleef & Arpels ékszerház darabjait a MAK gyűjteményének műalkotásaival együtt mutatják be. Lilli Hollein múzeumigazgató korábban arról beszélt, hogy a biztonsági megoldásokat hároméves előkészítés során, az ékszercéggel közösen tervezték meg.
Nazli királyné családi történetéhez kapcsolódik a nyakék
Nazli Egyiptom utolsó szultánája és első modern királynéja volt. A nyakéket és a hozzá tartozó tiarát egyik lányának, Fauzíjának az esküvőjére készítették. A házasság az egyiptomi és az iráni uralkodócsalád dinasztikus kapcsolatát erősítette volna.
A nyakék 673 gyémántból áll, a kövek összsúlya meghaladja a 200 karátot. A Sotheby’s 2015-ben 4,3 millió dollárért értékesítette, az ékszert pedig a Van Cleef & Arpels vásárolta vissza. Ibrahim Bulut, a Múzeumok Nemzetközi Tanácsának biztonsági szakértője ugyanakkor úgy véli, hogy a szétszedett darab értéke ennél jóval alacsonyabb lehet: a platina és a gyémántok nyersanyagértéke szerinte az 500 ezer dollárt sem éri el.
A szakértő szerint a közismert ékszereket nehéz eredeti formájukban értékesíteni, ezért a tolvajok sok esetben a köveket kifeszítik, újracsiszolják, a nemesfémet pedig beolvasztják. A műtárgy piaci értékét ugyanis nemcsak az anyagok ára adja, hanem a márkanév, a formatervezés, valamint a darab története és korábbi viselője is.
A múzeumi biztonság nehéz egyensúlya
Bulut a Der Standardnak arról beszélt, hogy egy múzeum nem páncélterem: a kiállítások célja, hogy a látogatók közelről láthassák a műtárgyakat. Egy jó minőségű üvegvitrin elsősorban időt nyer a támadás és a segítség megérkezése között, nem feltétlenül akadályozza meg teljesen a behatolást.
A teljes körű, golyóálló védelem a szakértő szerint vizuálisan zavaró, rendkívül drága és az épületek statikáját is megterhelheti. A látogatók szigorúbb átvizsgálása pedig hosszú sorokat okozhatna, ami csökkentheti a jegybevételeket. Bulut úgy látja, hogy az európai múzeumoknál léteznek biztonsági szabványok és irányelvek, ezek végrehajtása azonban nem minden intézményben következetes, különösen a szűkös forrásokkal működő regionális és önkormányzati múzeumokban.
Miért lehet nagyobb a nyersanyagérték és a műtárgyérték közötti különbség?
A bécsi eset egyik fontos részlete, hogy a nyakék becsült értéke és a szétszedésével megszerezhető összeg jelentősen eltérhet egymástól. A Sotheby’s 2015-ben 4,3 millió dollárért értékesítette a darabot, miközben Ibrahim Bulut szerint a gyémántok és a platina nyersanyagértéke legfeljebb 500 ezer dollár körül lehet. A különbséget a történeti jelentőség, a Van Cleef & Arpels neve, az egyedi kialakítás és Nazli királyné személye adja.
Ez egyben megmagyarázza, miért különösen veszélyes, ha egy ilyen ékszer a rablók kezébe kerül: eredeti állapotában túl ismert lehet ahhoz, hogy könnyen továbbadják, ezért a kövek és a fém szétbontása válhat a célponttá. Ebben az esetben azonban a történelmi és kulturális érték nagy része elvész, még akkor is, ha a nyersanyagok egy része értékesíthető.
Tájékoztatás: Az oldalon megjelenő képek és illusztrációk egy része mesterséges intelligencia segítségével készülhet vagy módosulhat. Ezek a vizuális elemek illusztrációs célt szolgálhatnak, és nem minden esetben tekinthetők eredeti helyszíni felvételnek.
További hírek
Friss hírek több témából
