Kiemelt kép: illusztráció
A Belügyminisztérium tájékoztatása szerint a Ferencváros nem adott át olyan dokumentumot, amely igazolná, hogy a korábban biztosított támogatást jogszerűen továbbadhatta a labdarúgócsapatot működtető részvénytársaságnak. A tárca válasza az Index kérdésére érkezett, és a Fradiváros-ügy egyik kulcskérdésére adott választ.
A vizsgálat középpontjában az áll, hogy az FTC milyen dokumentációval tudja alátámasztani az adófizetői pénzek felhasználásának jogalapját. A Belügyminisztérium korábbi közleménye szerint a támogatáshoz kapcsolódó iratok beruházási célokat, a Fradiváros tervezési és építési munkáit tartalmazták.
A minisztérium szerint nem érkezett megfelelő igazolás
Az Index azt kérdezte a Belügyminisztériumtól, hogy az FTC benyújtott-e olyan okiratot vagy más dokumentációt, amely a 2019 és 2022 közötti időszakra, illetve a teljes, 25 milliárd forintos összegre vonatkozóan alátámasztaná: a klub jogszerűen továbbadhatta a pénz egy részét a futballcsapatot működtető zrt.-nek.
A tárca válasza szerint a Ferencváros a legutóbbi felhívásra nem nyújtott be olyan dokumentumot, amely ezt a felhasználási lehetőséget igazolná. A minisztérium közlése alapján Kubatov Gábor, az FTC elnöke ugyan levelet írt, ebben azonban a támogatás felhasználásának az egyesület által értelmezett eljárását ismertette, nem pedig a továbbadás jogszerűségét alátámasztó okiratot adott át.
Miért fontos a támogatás célja?
Az ügy szempontjából azért meghatározó a dokumentáció tartalma, mert a Belügyminisztérium korábbi közlése beruházási célokat jelölt meg. A most ismertetett válasz alapján ugyanakkor egyelőre nem került elő olyan irat, amely összekapcsolná ezt a célt azzal, hogy a pénzből a labdarúgócsapatot működtető gazdasági társaság is részesülhetett.
Az Index szerint ez felveti annak gyanúját, hogy a támogatás felhasználása nem a dokumentumokban szereplő módon történt. Ez azonban a forrás alapján továbbra is gyanú, nem jogerős megállapítás. A nyomozás eredményessége és a feljelentés elbírálása szempontjából az lehet döntő, hogy később előkerül-e olyan irat, amely a pénzek továbbadásának jogalapját igazolja.
A lap párhuzamot von más ügyekkel
A forrásanyag egy szélesebb, 2010 és 2026 közötti időszakra vonatkozó állítást is felidéz. Eszerint Magyarországon olyan rendszerszintű módszer működött, amelyben adófizetői pénzeket alapítványokon, projektcégeken és tőkealapokon keresztül az eredeti céltól eltérően használtak fel vagy privatizáltak. Az Index ezt a mintát a Fradiváros-ügyre is alkalmazhatónak tartja, amennyiben a minisztériumi közleményből és a válaszból kirajzolódó feltételezés beigazolódik.
A cikk ezt az MNB-ügyhöz hasonlítja, azzal a különbséggel, hogy a szerző értelmezése szerint ebben az esetben a pénzeket futballisták szerződtetésére fordíthatták. A forrás konkrét játékosokat is megnevez, ugyanakkor nem közöl olyan külön bontást, amelyből megállapítható lenne, hogy a 25 milliárd forintból pontosan mekkora összeg jutott a labdarúgócsapatra.
Mi derül ki biztosan a dokumentumokról?
A most ismertetett információ alapján két állítás különíthető el egymástól. A Belügyminisztérium szerint a támogatási dokumentáció beruházási célokra, a Fradiváros tervezésére és építésére vonatkozott. Ugyanez a tárca azt közölte, hogy az FTC a legutóbbi felhívásra nem adott át olyan okiratot, amely a labdarúgócsapatot működtető zrt. támogatásának jogszerűségét igazolná.
Ez nem jelenti automatikusan azt, hogy a pénzek felhasználásáról már jogerős megállapítás született, és az sem derül ki a forrásból, hogy a teljes 25 milliárd forintból mekkora összeg kerülhetett a futballcsapathoz. Jelenleg az biztos, hogy a minisztérium nem kapott ilyen igazoló dokumentumot, Kubatov Gábor levele pedig a tárca ismertetése szerint az eljárás értelmezését tartalmazta.
Tájékoztatás: Az oldalon megjelenő képek és illusztrációk egy része mesterséges intelligencia segítségével készülhet vagy módosulhat. Ezek a vizuális elemek illusztrációs célt szolgálhatnak, és nem minden esetben tekinthetők eredeti helyszíni felvételnek.
További hírek
Friss hírek több témából
