Kiemelt kép: illusztráció
Augusztus végén lezárul a közérdekű vagyonkezelő alapítványok, vagyis a kekvák felszámolása. Vitézy Dávid közlése szerint az alapítványok vagyona minden esetben visszakerült az államhoz, a vagyontárgyakat pedig az adott közfeladatokat átvevő minisztériumok kezelik tovább.
A Közlekedési és Beruházási Minisztériumhoz négy alapítvány vagyonát vették át. Vitézy szerint ezek összértéke eléri a 100 milliárd forintot. Az átvételt az elmúlt több mint két hónapban a kormány által kijelölt felszámolóbiztosok irányították.
Négy alapítvány vagyona került a közlekedési tárcához
A miniszter azt írta, hogy az új rendszerben nem romlik majd a közfeladatok és szolgáltatások minősége. Állítása szerint közben több, szerinte feleslegesen fenntartott pozíciót is megszüntettek, és az állami vagyon használata ismét átláthatóbbá és ellenőrizhetőbbé válhat.
Vitézy a közérdekű vagyonkezelő alapítványok létrehozásának előzményeire is kitért. Szerinte az alapítványokat még a Fidesz hozta létre, és a megnevezésük helyett pontosabb lett volna „magánérdekű közvagyonkezelő alapítványoknak” nevezni őket. A miniszter úgy látja, hogy a rendszerben az állami pénzek kezelése nem volt kellően átlátható és ellenőrizhető, miközben a kuratóriumokban jellemzően fideszes politikusok kaptak helyet.
Vitézy szerint az alapítványi rendszer az uniós források ügyét is hátráltatta
A miniszter állítása szerint a kekvák átalakítása évek óta az uniós források felszabadításának egyik feltétele volt. Úgy fogalmazott, hogy az Európai Bizottság és a Fidesz-kormány közötti konfliktus az uniós pénzek hazahozatalának egyik fontos akadályává vált, a kormány azonban nem változtatott a rendszeren.
Vitézy ezt azzal hozta összefüggésbe, hogy a kekvák a közpénzek felhasználásának szerinte átláthatatlan rendszerét szolgálták. A forrásban szereplő megállapítások a miniszter értékelését tükrözik, nem pedig független vizsgálat eredményeként bemutatott tényállítások.
A kekvák üzleti kapcsolatairól is kérdéseket tettek fel
A forrás szerint a közérdekű vagyonkezelő alapítványok az elmúlt években a NER-hez köthető vagyonjuttatások kedvezményezettjei között voltak. Több, a rendszerhez kapcsolódó üzleti szereplő cége is részesülhetett megbízásokból vagy kifizetésekből – a cikk Balásy Gyula, Sárhegyi Zoltán, Tiborcz István és Garancsi István nevét említi.
A cikk készítői megkeresték az érintetteket azzal kapcsolatban, hogy kikkel szerződtek, mekkora összegeket kaptak a vezetők és a kuratóriumi tagok, valamint hányan dolgoztak az alapítványoknál. A forrásanyag ezekre a kérdésekre nem közöl választ.
Mit jelent a 100 milliárd forintos vagyonátvétel?
A közölt összeg a Közlekedési és Beruházási Minisztériumhoz átkerült, négy alapítványhoz kapcsolódó vagyont jelenti, nem pedig az összes felszámolt kekva teljes vagyonát. A forrás ugyanakkor azt állítja, hogy valamennyi érintett alapítvány vagyona visszakerült az államhoz, és az egyes vagyontárgyakat a feladatokat átvevő minisztériumokhoz osztották.
A változás lényege ezért a forrás alapján nem egyszerűen az alapítványok megszüntetése, hanem az állami vagyon kezelésének visszarendezése minisztériumi keretek közé. Arról azonban a megadott információ nem ad részletes bontást, hogy a 100 milliárd forint pontosan milyen vagyontárgyakból áll, és az átvétel után milyen konkrét szervezeti struktúrában használják fel ezeket.
Tájékoztatás: Az oldalon megjelenő képek és illusztrációk egy része mesterséges intelligencia segítségével készülhet vagy módosulhat. Ezek a vizuális elemek illusztrációs célt szolgálhatnak, és nem minden esetben tekinthetők eredeti helyszíni felvételnek.
További hírek
Friss hírek több témából
