Kiemelt kép: illusztráció
2025-ben 6772 súlyos, hasmenéssel járó Clostridioides difficile-fertőzést jelentettek a magyar kórházak. Az éves esetszám évek óta hétezer körül alakul, most azonban először váltak nyilvánosan kereshetővé az adatok kórházakra bontva is.
A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) egy interaktív felületen tette közzé a kórházi fertőzésekhez kapcsolódó részletes adatokat. A rendszer alapját az a több évtizede működő bejelentési rendszer adja, amelyben az intézmények jelentik az általuk azonosított fertőzéseket a hatóságnak.
Nemcsak az esetszám, a kockázat is számít
Az elsőként elérhető adatbázis a Clostridioides difficile, röviden CDI okozta fertőzéseket mutatja be. A baktérium főként kórházi környezetben terjed, és enyhébb esetben hasmenést, görcsöket okozhat, súlyosabb formájában pedig kiszáradáshoz, vastagbélgyulladáshoz vagy életveszélyes állapothoz vezethet. Különösen a legyengült, illetve erős antibiotikum-kezelésen átesett betegek fogékonyak rá.
A kórházak között jelentős eltérés látható az esetek számában: az éves adatok nullától csaknem ötszázig terjednek. Az egyszerű esetszám azonban önmagában félrevezető lehet, mivel az intézmények eltérő számú és állapotú beteget látnak el. Ezért az NNGYK felületén az ápolási napokra vetített mutató mellett egy kockázatkiigazított fertőzési hányados is szerepel. Ez a betegek különbözőségeit is figyelembe veszi, és az átlaghoz viszonyított fertőzési kockázatot igyekszik megmutatni.
A legmagasabb szintű ellátást nyújtó nagy intézmények között a budapesti Dél-Pesti Centrumkórház értékei emelkedtek ki. 2025-ben 288 CDI-esetet találtak, a kockázatkiigazított mutató pedig az átlag több mint kétszeresét jelezte. Ugyanakkor az intézményben az átlagnál jóval több székletmintát is vizsgáltak, ami önmagában növeli a felismert esetek számát.
Az átlagosnál kedvezőtlenebb adatokat mutatott a budapesti Honvédkórház is, míg a Vas Megyei Markusovszky Kórház és a Debreceni Egyetem klinikája a CDI-fertőzések szempontjából kedvezőbb eredményeket jelentett. A második szintű intézmények között a Bajcsy-Zsilinszky Kórház, a kistarcsai Flór Ferenc Kórház és a Jahn Ferenc Kórház adatai jeleztek kiugró kockázatot: a kockázatkiigazított hányados rendre 2,7, 2,6, illetve az átlaghoz képest szintén magas értéket mutatott.
A mintavételek száma erősen befolyásolja a képet
A CDI-fertőzés kimutatásához jellemzően székletmintát vizsgálnak, ezért nem mindegy, hogy egy intézmény milyen gyakran keresi a fertőzést. A kórházakban 2025-ben átlagosan 1000 ápolási napra 3,8 mintavétel jutott, az intézmények között azonban nagy volt a szórás. Volt, ahol tíznél több, máshol egyhez közeli vagy annál is alacsonyabb értéket rögzítettek.
A kisebb kórházak között a Gyöngyösi Bugát Pál Kórházban 1000 ápolási napra mindössze 0,2 székletminta jutott, a budapesti Szent Margit Kórházban viszont 8,5. A második szintű intézmények között a Bajcsy-Zsilinszky és a Flór Ferenc Kórházban is sok mintát vizsgáltak, és ezekben az intézményekben magas CDI-előfordulást mértek. Az Uzsoki Utcai Kórházban szintén magas volt a mintavételi arány, a fertőzési kockázat azonban jóval alacsonyabbnak látszott.
Kapcsolódó hír: Bűncselekmény hiányában lezárták a választás elhalasztásáról szóló kamuvideó ügyét
Az NNGYK szerint a kiugró adatok önmagukban nem magyarázzák meg, mi áll a háttérben. A fertőzések számát a mintavételi gyakorlat mellett a betegek állapota, az intézmény felszereltsége, a munkaerőhiány, a zsúfoltság és az elkülönítés lehetősége is befolyásolhatja.
Öt év alatt megnégyszereződött a bejelentett járványok száma
Az interaktív felület a kórházi járványokról is tartalmaz adatokat. Az NNGYK akkor tekinti járványnak az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzéseket, ha ugyanazt a fertőzést legalább két betegnél igazolják.
2021-ben 24, 2025-ben már 103 ilyen járványt jelentettek a magyar kórházak. A tavalyi járványok összesen 595 beteget érintettek. A hatóság szerint a növekedéshez hozzájárulhatott, hogy 2024 áprilisa óta a tünetmentes megfertőződések is beleszámítanak a járványokba.
A legtöbb járvány a magasabb szintű ellátást nyújtó egyetemi és nagy megyei centrumkórházakban fordult elő. A Semmelweis Egyetemen 21 járványt jelentettek, ezek közül 16-ot multirezisztens kórokozók okoztak. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Oktatókórházban tíz, a Dél-Pesti Centrumkórházban nyolc járványt regisztráltak. A Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központban és az Észak-pesti Centrumkórház–Honvédkórházban ugyanakkor egyetlen járványos terjedést sem jelentettek.
A kisebb intézmények közül a ceglédi Toldy Ferenc Kórház emelkedett ki, ahol négy alkalommal okoztak járványt multirezisztens kórokozók. A Szent Margit Kórházban három járványt jelentettek, mindegyiket Clostridioides difficile okozta.
Miért nem lehet önmagában rangsort felállítani a kórházak között?
Az új adatfelület egyik fontos tanulsága, hogy a magasabb esetszám nem feltétlenül jelenti önmagában a rosszabb teljesítményt. A CDI-fertőzést székletmintából azonosítják, ezért ahol több mintát vizsgálnak, ott nagyobb eséllyel fedeznek fel eseteket. Ezzel szemben az alacsony mintavételi arány kevesebb azonosított fertőzést eredményezhet, de ebből nem következik biztosan, hogy valóban kevesebb megbetegedés történt.
Ezért használja az NNGYK a kockázatkiigazított fertőzési hányadost is, amely megpróbálja figyelembe venni a betegek eltérő állapotát és az intézmények különböző betegforgalmát. A mutató azonban nem tökéletes: a forrás szerint a felszereltség, a személyi feltételek, a zsúfoltság és az elkülönítés lehetősége szintén hatással lehet az eredményekre. A kiugró értékek így elsősorban további vizsgálatot indokolnak, nem automatikus magyarázatot.
Az adatok közvetlen jelentősége, hogy az intézmények összehasonlíthatják saját mutatóikat, és a hatóság szerint tanulhatnak a kedvezőbb eredményeket elérő kórházaktól. A kórházak ennél részletesebb, osztályokra bontott adatokat is látnak, így elvileg azt is meg tudják határozni, hol szükséges célzott beavatkozás.
Forrás: Telex
Tájékoztatás: Az oldalon megjelenő képek és illusztrációk egy része mesterséges intelligencia segítségével készülhet vagy módosulhat. Ezek a vizuális elemek illusztrációs célt szolgálhatnak, és nem minden esetben tekinthetők eredeti helyszíni felvételnek.
További hírek
Friss hírek több témából
