Összefogást és önvizsgálatot sürgettek a Ne féljetek! 2.0 tüntetésén

Kiemelt kép: illusztráció

Demonstráció résztvevői a budapesti Kossuth téren egy esti rendezvényen

A jobboldali közösség összefogásának szükségességét, a politikai oldal önvizsgálatát és újjászervezését hangsúlyozták a Ne féljetek! 2.0 című demonstráció felszólalói szombat este a budapesti Kossuth téren. A rendezvényen civilek, közéleti szereplők és politikusok beszéltek arról, milyen feladatokat szánnak a nemzeti érzelmű közösségeknek.

Az esemény felszólalói több ponton bírálták a kormányt, illetve Magyar Pétert és a hozzá köthető közéleti szereplőket. Miközben Huth Gergely a későbbi elszámoltatás szükségességéről beszélt, Ábrahám Róbert szerint a revánsvágy helyett inkább közösséget kell építeni és vissza kell nyerni a fiatalokat.

Jogállamisági aggályokról és hiteles jobboldalról beszéltek

Renge Zsolt, a Fidesz fővárosi képviselője az MTI tudósítása szerint azt mondta, hogy az elmúlt időszakban több, a jogállamiságot érintő aggályos esemény történt. A kormányt gyűlöletkeltéssel, uszítással, visszamenőleges hatályú jogalkotással és a választójog korlátozásával vádolta.

Szabó László, a Fidesz XI. kerületi önkormányzati képviselője arról beszélt, hogy az az irány, amely korábban útjelzőként szolgált számára és meghatározta az életét, fokozatosan elhalványult. Szerinte tisztességes, hiteles jobboldaliakra van szükség, akik valóban képviselni tudják ezt a közösséget.

Huth Gergely, a PestiSrácok korábbi főszerkesztője úgy fogalmazott, hogy a rendszerváltoztatás óta felépített világ lebontása zajlik. Beszédében több politikai és közéleti ügyet is kifogásolt, köztük a korábbi kormányoknak dolgozó emberek vagyonának esetleges elvételét, az Alkotmánybíróságot érintő változásokat és a migrációs paktummal kapcsolatos politikai álláspont módosulását.

Huth bírálta Magyar Pétert, Tarr Zoltánt és Ruff Bálintot is. Azt állította, hogy az ország egyik felének megfélemlítésében és üldözésében vesznek részt, majd hazaárulóknak nevezte őket. A felszólaló szerint eljön a valódi elszámoltatás ideje, és a demonstráció résztvevőit a civil hazafiak összefogásának megerősítésére szólította fel.

Kapcsolódó hír: A Dominikai Köztársaság versenyzője nyerte a Miss World 2026-ot

Ábrahám Róbert szerint nem a revans a cél

Skrabski Fruzsina dokumentumfilmes, a Három Királyfi, Három Királylány Alapítvány vezetője a civil szféra jelentőségét emelte ki. Azt mondta, a civileknek ügyek mentén kell együttműködniük, és ebből a szempontból nem az a meghatározó, hogy ki kire szavazott.

Ábrahám Róbert jobboldali youtuber arról beszélt, hogy a „karcos hang” önmagában nem jelent szélsőségességet vagy radikalizmust. Szerinte minden nemzeti érzelmű emberre szükség van, mert megfogalmazása szerint az ország „szellemi megszállás alatt áll”. Azt is hangsúlyozta, hogy a revánsvágy helyett építkezésre van szükség, és vissza kell nyerni azokat a fiatalokat, akiket szerinte elraboltak.

Civil közösséget építenének, 2030-ra készülnek

Teleki Béla, a CitizenGo Magyarország vezetője szerint a rendezvénysorozat résztvevőinek tábora folyamatosan bővül. Olyan civil közösség létrehozását szorgalmazta, amelyet a politika nem tud félresöpörni. Úgy vélte, a nemzeti érzelmű civilek feladata az ország egyesítése, valamint a fiatalok, a középosztály, az értelmiség, a város és a vidék megszólítása.

Kurucz Dániel, a KözTér alapítója és vezetője már a 2030-as országgyűlési választásokra is kijelölte a célokat. Azt mondta, a jobboldalnak kétharmaddal kell legyőznie a Tiszát, mert szerinte csak ekkora győzelemmel lehet helyrehozni az országban okozott kárt. Kurucz szerint meg kell kezdeni a választási program kidolgozását, miközben a civil életnek vissza kell foglalnia a jobboldalt, támogatnia és ellenőriznie kell a politikát.

A demonstráción három közösségi felszólaló is színpadra lépett; őket a szervezők a korábban videón beküldött beszédek közül választották ki. A rendezvényt táncház és zenei program zárta.

Eltérő hangsúlyok ugyanazon a rendezvényen

A Kossuth téri demonstráción elhangzott beszédek alapján a szervezők és a felszólalók közös témája a nemzeti érzelmű jobboldali közösség újjászervezése volt, de ennek módjáról eltérő hangsúlyok jelentek meg. Huth Gergely a számonkérés és az elszámoltatás szükségességét emelte ki, míg Ábrahám Róbert kifejezetten a revans helyett a közösségi építkezést sürgette.

A felszólalásokból az is kirajzolódott, hogy a civileknek nem csupán támogató szerepet szánnak: Teleki Béla önálló, politikailag nehezen félresöpörhető közösséget sürgetett, Kurucz Dániel pedig a politika támogatása és ellenőrzése mellett érvelt. A forrás szerint konkrét választási program még nem készült el, annak megírását célként fogalmazták meg.

Forrás: HVG

Tájékoztatás: Az oldalon megjelenő képek és illusztrációk egy része mesterséges intelligencia segítségével készülhet vagy módosulhat. Ezek a vizuális elemek illusztrációs célt szolgálhatnak, és nem minden esetben tekinthetők eredeti helyszíni felvételnek.

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
f Megosztás Facebookon

További hírek

Friss hírek több témából