Kiemelt kép: illusztráció
Szokatlanul korán kezdődött idén az erdőtűzszezon Európában, és a lángok a hagyományosan veszélyeztetett dél-európai térségek mellett északabbra fekvő országokban is megjelentek. Hollandia és Csehország már április végén erdőtüzekkel küzdött, a tüzek pedig Madrid és Bordeaux térségét is elérték.
Franciaországban és Spanyolországban a nyári erdőtüzek több mint 300 ezer embert kényszerítettek otthonuk elhagyására. Az Európai Bizottság adatai szerint július végére az unióban leégett terület két és félszerese volt az adott időszakban szokásos értéknek. Az Európai Parlamentben tartott vitában ezért nemcsak a védekezésről, hanem a tűzvészek okairól és a klímaváltozás szerepéről is éles nézetkülönbségek alakultak ki.
Az uniós segítség a tűzoltásban már a szezon előtt megkezdődött
Hadja Lahbib, az Európai Bizottság biztosa szerint az erdőtüzek és a klímaváltozás nem jövőbeli veszélyt jelentenek Európának, hanem már jelen vannak. Úgy fogalmazott, hogy a kontinens a világ leggyorsabban melegedő térsége, az idei nyár pedig megmutatta, milyen következményekkel járhat a hőhullámok, az aszály és a kiszáradt növényzet együttes hatása. A biztos szerint az idei nyár csak a kezdet volt.
Az Európai Unió minden korábbinál nagyobb kapacitással készült a tűzszezonra. A leginkább veszélyeztetett térségekbe 777 tűzoltót helyeztek előre a tagállamokból, a rescEU rendszerben pedig 22 tűzoltó repülőgép és öt helikopter állt készenlétben. A nyár folyamán 18 uniós repülőgép vett részt a védekezésben 11 tagállamban.
Franciaországba hét repülőgépet és négy helikoptert küldtek európai országokból, Spanyolországba pedig hat repülőgép érkezett. Portugália 134 tűzoltóval és 41 járművel segítette a spanyolországi védekezést. A Copernicus műholdas rendszer gyors térképekkel támogatta a hatóságokat a tűzfészkek és az érintett területek felmérésében.
A vita a megelőzésről és az uniós kapacitásokról szólt
Lahbib szerint a közös fellépésnek nem szabad kizárólag a katasztrófák utáni segítségnyújtásra korlátozódnia. A megelőzést, a felkészülést és a gyors reagálást egyaránt erősíteni kell, ehhez pedig megfelelő finanszírozásra van szükség. A biztos úgy látja, hogy a 2028-tól induló következő uniós költségvetés meghatározó lehet a mentési kapacitások fenntartásában és fejlesztésében.
Pascal Arimont belga kereszténydemokrata képviselő az uniós polgári védelmi mechanizmus továbbfejlesztését sürgette. Szerinte növelni kellene a repülőgépekből és helikopterekből álló flottát, és Európának saját maga számára kellene gyártania a szükséges eszközöket. Más képviselők stratégiai szempontból is kifogásolták, hogy a kontinens olyan repülőgépektől függ, amelyeket Európán kívül állítanak elő.
A felszólalásokban az erdők szerkezete is szóba került. A képviselők szerint a monokultúrás erdők különösen gyorsan leéghetnek, ezért nagyobb figyelmet kell fordítani az erdők összetételére. Egy zöldpárti képviselő arra emlékeztetett, hogy az Európai Parlamentben korábban a Néppárt és a szélsőjobboldal is elutasította az erdők monitorozására vonatkozó jogszabályt.
Eltérő álláspontok a klímaváltozás szerepéről
Barbara Bonte, a Patrióták képviselője úgy vélte, hogy a klímaváltozás nem szolgálhat indokként az uniós hatáskörök folyamatos bővítésére és újabb bürokratikus terhek bevezetésére. Szerinte a védekezésben nagyobb szerepet kellene adni a helyi ismeretekkel rendelkező gazdáknak és szakembereknek.
Nora Junco Garcia spanyol konzervatív képviselő azt hangsúlyozta, hogy a tüzek túlnyomó részében emberi közrehatás áll, ezért szigorú büntetéseket szorgalmazott. Lahbib ezzel párhuzamosan a klímaváltozás jelentőségét megkérdőjelező álláspontokra reagálva azt mondta: a gazdáknak nem lehet azt állítani, hogy nincs aszály, amikor a termés betakarításakor közvetlenül látják annak következményeit. Szerinte a hatások később az élelmiszerárakban is megjelennek.
A vitában magyar felszólalóként Kulja András, a Tisza Párt képviselője is részt vett. Szerinte az erdő- és vegetációtüzeket már nem lehet kizárólag Dél-Európa problémájaként kezelni. Úgy fogalmazott, hogy Közép- és Kelet-Európának is fel kell készülnie olyan összetett válságokra, amelyekben a hőség, az aszály, a vízhiány, a tüzek és az egészségügyi kockázatok egyszerre jelentkeznek. Az uniós megfigyelőrendszerek fejlesztését is ebbe az irányba tartaná fontosnak. Válaszában Lahbib segítséget ígért Magyarországnak.
A parlamenti felszólalók politikai oldaltól függetlenül elismeréssel beszéltek a tűzoltók és az önkéntesek munkájáról. Abban azonban már eltértek az álláspontok, hogy a védekezés mellett mekkora szerepet kapjon a klímapolitika, az uniós koordináció és a helyi szakértelem.
Mit mutatnak az idei tüzek Európa kockázatairól?
A forrásban szereplő adatok alapján az idei tűzszezon nemcsak a tüzek nagysága miatt volt rendkívüli. A veszély már április végén megjelent Hollandiában és Csehországban, vagyis nem kizárólag a hagyományosan érintett déli országokra korlátozódott. Franciaországban és Spanyolországban több mint 300 ezer embernek kellett elhagynia az otthonát, miközben július végén az uniós szinten leégett terület a szokásos érték két és félszeresénél járt.
A parlamenti vita egyik fontos tanulsága, hogy a védekezés konkrét eszközei és a tűzesetek okainak értelmezése összekapcsolódott, de nem vált egységessé. A képviselők beszéltek az uniós repülőgép- és helikopterflotta bővítéséről, a saját európai gyártás szükségességéről, az erdők összetételéről és az emberi felelősségről is. Abban viszont minden felszólaló egyetértett, hogy a tűzoltók és az önkéntesek helytállása nélkülözhetetlen.
Tájékoztatás: Az oldalon megjelenő képek és illusztrációk egy része mesterséges intelligencia segítségével készülhet vagy módosulhat. Ezek a vizuális elemek illusztrációs célt szolgálhatnak, és nem minden esetben tekinthetők eredeti helyszíni felvételnek.
További hírek
Friss hírek több témából
